A badacsonyi pályaverseny másodfokú viharjelzésben zajlott május 22-én. Mindkét parton sötét, szép formájú, hatalmas viharfelhők növekedtek dörgés és villámlás kíséretében, elszívva minden szelet a Balaton közepéről, így nagyon nehezen haladtunk, a rendezők rövidítették is a pályát.
 |
| rajt előtt |
A befutáshoz 5 percet csak arra kellett várni szinte egyhelyben, hogy elérjük végre a célegyenest és becsorogjunk a bója és a rendezőhajó között a gyenge szélben. Abszurd volt.
Mint a mesében, ahogy átértünk a célvonalon megérkezett a friss szél, a vihar széle. Erre leoldott a genakkerünk, azaz leszakadt egy vitorlánk, a kötél meg felhúzva maradt.
Azért valakinek fel kellett mennie az árboc tetejébe. Én jelntkeztem.
Hírből tudom, hogy azzal büntetni szoktak embereket. Nem értettem miért. Már sejtem. ;)
 |
| Hány mancsaft kell egy beülő feladásához? |
Mivel én voltam a legkönnyebb, túl gyorsan húztak, plusz hátul kötötték be a beülőm, nem elöl, így elégetett az arbocot előre merevítő drótkötél, amibe belefeszítettek engem felhúzáskor. Igen, a hátamra sebet égetett a súrlódás. Továbbá, mivel másztam is az árbocon, máshol is lenyúztam a bőröm. Szóval újabb sérülésekkel lettem gazdagabb, de az élmény nagyszerű volt az árboc tetején szerelni. :)
Nem igénylem, hogy nőként bánjanak velem, a csapattársaimnak ez meg nem is esik nehezére. De mostanra azért már kiakadtam, hogy mennyit sérülök. Túlságosan puha(testű) vagyok. :S
 |
| Menetre készen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
| súlypróba | | |
 |
| húzópróba |
 |
| mászóka |
 |
| repülő |
 |
| végre szerelek :) |
A kilátás páratlan volt, a
szálingokon állni egyedülálló. :) Lefelé jönni kellemesebb.
Már tudom, elöl kell bekötni a beülőt a felhúzókötélbe.
